Fényterápiával a szezonális depresszió ellen

Kétféle ember létezik. Van, akinek az őszről a színes levelek, a finom sütőtök, a meleg ruhák és a „bekuckózás” jut eszébe. Mások pedig csak a szürke, borús időt, a vészesen rövidülő nappalokat, a kényelmetlen, réteges öltözködést és a közelgő, fagyos telet társítják az őszhöz. Ha az utóbbi csapatot erősítjük, akkor akár szezonális depresszióban is szenvedhetünk – de aggodalomra semmi ok, a fényterápia az egyik leghatékonyabb módszer ennek leküzdésére!

Mi az a szezonális depresszió?

A szezonális depresszió a hangulatzavar egyik fajtája, ami az év ugyanazon szakában, rendszeresen terhel olyan embereket, akik az év többi részében semmilyen panasszal, tünettel nem rendelkeznek. A leggyakoribb az ősszel, télen jelentkező szezonális depresszió, de nem kevés azon betegek száma sem, akik éppen tavasszal, vagy nyáron élik ezt át.

Ha gyakran tapasztaljuk az alábbi tüneteket, érdemes felkeresnünk orvosunkat, hiszen megeshet, mi is szezonális depresszióban szenvedünk: nehéz ébredés, szédülés, hányinger, megnövekedett alvásigény és étvágy (különösen a szénhidrátokra), súlynövekedés, fáradékonyság, koncentráció romlása, bezárkózás. Ezek együttese előidézheti a pesszimista gondolkodásmódot, negatív, reménytelen érzést és az öröm hiányát, amik mind a depresszió védjegyei.

Északon, főleg a skandináv országobkan minden tizedik embert érint a szezonális depresszió, és egyes szakemberek a genetikai tulajdonságokban látják ennek okát. Érdekes kivételt jelent ezalól Izland, ahol meglepően ritka jelenség a szezonális depresszió. Egyesek a kiemelkedően magas halfogyasztással magyarázzák az izlandiak kiegyensúlyozott lelkiállapotát. Egy átlagos izlandi egy év folyamán 90 kg halat fogyaszt el, a magyarok ehhez képest évi 4 kg-t, az amerikaiak pedig 24 kg-t. Ezt a hipotézist az is alátámasztja, hogy Japánban szintén magas a halfogyasztás (évente átlagosan 60 kg halat fogyaszt egy japán), és a szezonális depresszió náluk is kifejezetten ritkán fordul elő.

Gyógyszerrel vagy anélkül?

Egy 2006-os kanadai kutatásban a legelterjedtebb antidepresszánsok hatásfokát vetették össze a fényterápiával, szezonális depresszió kezelése esetén. A tudósok, szakorvosok döbbenten fogadták az eredményt, hiszen az 1970-es években megjelenő terápiát általában az áltudomány, pszeudotudomány részének, kvázi kuruzslásnak tekintették. A 8 héten át tartó kutatás eredményeként kiderült, hogy a leggyakrabban használt antidepresszánsok hatásfoka megegyezik a fényterápia hatékonyságával. Mindkettő módszer 67%-os sikerrel tudja javítani, tünetmentesíteni a szezonális depressziótól szenvedő emberek életét. Az elmúlt évtizedben pedig sorra láttak napvilágot a fényterápia hatékonyságát igazoló kutatások. Napjainkban már a szezonális jegyekkel nem rendelkező, „klasszikus” depresszió, és a súlyos depresszív zavar kezelésében történő eredményes használatát is vizsgálják.

Mi is az a fényterápia?

A Nap éltető eréjére minden élőlénynek szüksége van. Az ókori görög és római kultúrában, de Egyiptomban is hatalmas jelentőséget tulajdonítottak a Napnak. Heliost és Rat, a görög, valamint az egyiptomi napisteneket övező tisztelet is ezt igazolja. Időszámításunk előtt 1500 évvel is használták már a napfényt gyógyításra: például sebeket, bőrbetegségeket kezeltek úgy, hogy az érintett területet néhány gyógynövénnyel befedték, majd hagyták, hogy a Nap melege kioldja a hatóanyagokat ezekből.

A modern idők fényterápiáját egy feröeri orvosnak, Niels Finsen-nek köszönhetjük. A 19. és a 20. század fordulóján kifejlesztett egy mesterséges fényforrást. Ezzel hatékonyan tudta kezelni a lupusz, másnéven bőrfarkas, valamint a fekete himlő tüneteit. A később megjelenő antibiotikumok miatt háttérbe szorult a Finsen-féle fényterápia, de az 1970-es években újra előkerült.

Az amerikai National Institute of Mental Health (NIMH) egyik kutatója, Herb Kern a ‘70-es évek elején kezdte tanulmányozni a szezonális depressziót. Az évtized derekán arra lett figyelmes, hogy ő is rendelkezik ennek tüneteivel. Kern elpanaszolta ezt a NIMH-ben dolgozó, az emberek bioritmusát kutató munkatársainak, akik építettek neki egy, a természetes napfényt szimuláló lámpát. Néhány nappal a lámpa használata után már enyhültek a tünetei, és a kutatása során megismert, szezonális depresszióban szenvedő emberek is pozitív változást tapasztaltak a fényterápiás lámpa használata miatt.

Napjainkban a fényterápia az elsődleges módszer a szezonális depresszió kezelésére, de ezen kívül hatékony gyógyírt jelent még többek között a cirkadián ritmus zavarra, bőrbetegségekre (ekcéma, pikkelysömör, akne, stb). Alacsony intenzitású lézert, infravörös és ibolyán túli fényeket pedig fájdalomcsillapításra, hajnövekedés serkentésére, bőrkezelések során, valamint sebgyógyulás elősegítésére, gyorsítására is használnak.

A szauna és a fényterápia

A szauna és a fényterápia gyümölcsöző kapcsolata is jól ismert. Blogunkon is számos cikk található a rendszeres szaunázás lelki és testi egészségünkre gyakorolt jótékony hatásáról. Az INUA szaunákba például olyan LED fénypaneleket, illetve fényszalagokat építünk, melyek a természetes napfényt utánozzák, de lágy fényekkel is tudnak meghitt, pihentető hangulatot teremteni.

Ha arra gyanakszunk, hogy szezonális depresszióval küzdünk, mindenképpen keressük fel orvosunkat, és érdeklődjünk a fényterápia számunkra legmegfelelőbb formájáról. Fontos észben tartanunk, hogy problémánkra igenis létezik gyógyír – s egy otthoni szaunával igazán összeköthetjük a kellemest a hasznossal!

Források:

• wikipédia – Szezonális depresszió
• wikiépdia – Fényterápia
• psychologytoday.com – Fényterápia vagy gyógyszerek?
• psychologytoday.com – Hogy használjuk a fényterápiát?
• psychologytoday.com – Fényterápia a depresszió kezelésére
• psychologytoday.com – Antidepresszáns helyett fényterápia?