2019
már
27

Izzasztókunyhó

Az egyik legősibb szertartás

Az izzasztókunyhó az egyik legősibb szertartás, amiről írásos beszámolókat ismerünk. Hérodotosz így fogalmazott róla ie. 425-ben: „három faágat egymás felé hajlítottak, gyapjú anyagokkal beborították, szorosan átkötözték és vörösen izzó köveket tettek a kunyhó közepén lévő edénybe.”
A szkíták gyakran gyümölcsöket is szórtak az izzó kövekre a szertartás során, hogy a felszabaduló gőzüket be tudják lélegezni.

Az izzasztókunyhó szertartással a négy elemmel való kapcsolatot lehet megélni.
A résztvevők a földön ülnek, a meleg levegőt lélegzik be, a víz, amiből a gőz keletkezik, illetve a tűz, amivel a köveket felforrósítják. A gyógyító szertartás lényege az újjászületés és a megtisztulás: a test, a lélek és a szellem szintjén is gyógyít.
A gőz izzadást vált ki, ami segít kiégetni a méreganyagokat a szervezetből, míg az imák és a fohászok a lelket tisztítják meg.

Az izzasztókunyhó három részből áll.
A kunyhó a Földanya, és a saját édesanyánk méhét, illetve a világ teljességét, kerekségét jelképezi. A három méter átmérőjű, másfél méter magas kunyhót mogyorófa, vagy tűzfa ágaiból építik –formája hasonlít a Szent Korona alakjához. Ajtaja legtöbbször keletre, vagy nyugatra nyílik. A köldökzsinórt az ajtótól induló, két méteres ösvény hivatott jelképezni: ez zárja le az oltárt, amit egy kerek földhalom testesít meg. A földhalmon megtalálható a négy világtáj színes szalagja, illetve a Csodaszarvast idéző szarvasagancs. Ennek a vonalnak a folytatásában található a tűzgödör, ahol a gyermekfej nagyságú vulkánikus köveket izzítják, melegítik. Ezek a kövek sok ezer éve gyűjtik magukba a világ rezgéseit, tudását: ezt a tudást melegíti fel a tűz és ezt teszi láthatóvá a létrejövő gőz. Itt jelenik meg az őseink kettős szemlélete, miszerint a világban ellentétpárok működnek és a köztük lévő feszültség hatja át az életünket (pl. ég-föld, Nap-Hold, látható-láthatatlan, stb.)

A szertartás a tűz megrakásával kezdődik: a szertartás vezetője minden követ egyenként felemel, dél, kelet, nyugat, észak felé, majd az ég és a föld felé mutatja őket. Általában ekkor huszonnyolc kő kerül a máglyába, ami a holdhónap napjainak száma. A huszonnyolc a négyes és a hetes szám szorzata: a négy a négy világtájat, míg a hét a négy világtáj mellett az eget, a földet, illetve a teremtés pontját jelképezi. Akkor élünk kiegyensúlyozottan, ha létünket a szeretet vezérli. Ha alsó erőink kapnak nagyobb szerepet, akkor túl anyagiassá válunk, míg ha a felső erők dominálnak, könnyen elszakadhatunk a realitástól –ezt hivatott jelképezni a teremtés pontja.

A csakra, magyarul csokor szó ezt az erőközpontot jelenti: minden élő szervezetnek, így a Földnek is megvan a hét csakrája. A szívcsokor a Pilisben található, legmagasabb pontja Dobogókő –nem véletlenül kapta ezt a nevet.
Miután elhelyezték a köveket, fával borítják be őket. Mialatt a kövek vörösre izzanak, az izzasztókunyhót takarókkal, bőrökkel borítják be. Mielőtt bemásznak a kunyhóba, zsálya, harmatkásafű, cédrus, vagy boróka füstjében füstölik meg magukat. A szertartás során négy kör van, ami a négy irány üzeneteit mutatja meg, amik a következők:
A nyugat a megnyugvást, a halált, az elmúlást jelképezi. Itt tér nyugovóra a Nap, ez az ősök, a nagyszülők, szülők által ránk ruházott bölcsesség iránya. Amin túl kell lépni, annak le kell tenni a terheit. A nyugat évszaka az ősz, napszaka az este, színe a fekete, eleme a föld, ideje a múlt.

Az észak az éjszaka, a lelkiismeret, a látomások helye, ezekből tanulhatjuk meg a belső igazságainkat. Ide tartozik minden, amitől meg szeretnénk tisztulni. Évszaka a tél, színe a fehér, eleme a víz, napszaka az éj, ideje az időtlenség, amivel csak álmainkban találkozunk.

A kelet a gyógyulás, a születés iránya. Minden kezdet, keletkezés helyszíne, legyen szó új lakásról, tervekről, és az ezekre való törekvésről, vagy gyermekszületésről. Évszaka a tavasz, eleme a levegő, színe a vörös, napszaka a reggel, illetve az ideje a jövő.

A dél az erő iránya: itt lehet erőt kérni a feladatok elvégzéséhez, valamint hálát mondani, hiszen itt ragyog a legfényesebben a Nap. Évszaka a nyár, eleme a tűz, ideje a jelen, napszaka a dél, színe a sárga.

Amikor mindenki beült a kunyhóba, bekerül az első hét darab kő. Ezeket a köveket a parázsból szarvasaganccsal, vagy vasvillával hozza a kunyhó közepén lévő gödörbe a tűzember. A kunyhóvezető ekkor többféle gyógyhatású növényt, zsályát, harmatkásafüvet, cédrust, borókát, kakukkfüvet szór rájuk: ezzel belélegzik a megtisztulást mindenféle káros hatás nélkül. A következő lépés az imák, fohászok elmondása, amikor csak a megszólítás sorrendje kötött. Először a vezető beszél, majd a Nap járásával megegyező irányban szólalnak meg a többiek. A megszólalás a „Rokonaim” szóval kezdődik, és az ima végén a „Minden a rokonom” hangzik el, innen tudják, hogy az előttük lévő befejezte az fohászt. Rendkívül fontos, hogy ezek az imák őszintén hangozzanak el, és hogy a szertartás végeztével senki ne beszélje ki a másikat. A végén dalok hangzanak el csörgődob és dob kíséretével.
Körről-körre egyre erősebb a gőz: ha valaki nem bírja, a körök közötti szünetekben kimehet: akkor már nem mehet vissza a kunyhóba, viszont a szertartás ebben az esetben is teljesnek minősül.
A szertartás végeztével a Nap járásra szerint kijönnek, majd lefekszenek a földre: ekkor jönnek a nagyobb élmények, például felszabadulás, repülés, testelhagyás.

Akinek súlyos idegrendszeri betegségük, tüdő,- vagy légzőszervi betegségük, vagy súlyos szív, vagy érrendszeri betegségük van, nem vehetnek részt a szertartáson, illetve az éppen menstruáló nők sem.
A menstruáló nők tiltása nem negatív, hanem pozitív megkülönböztetés: egyes kultúrákban ilyenkor a nők nem végeztek házimunkát, nem neveltek gyereket, hanem csak a saját szellemi létükkel foglalkoztak a többi, szintén ilyen állapotban lévő nővel együtt. Ekkor álmokat kaptak, amikre érdemes volt odafigyelni, hiszen az egész közösség jövőjét befolyásolták.

Izzasztókunyhó szertartást csakis tapasztalt, beavatott gyógyító vezethet a lehetséges veszélyei miatt!

Egészség kívül-belül
2016
szep
13

Egészség kívül-belül

A sókabin legfőbb előnyei

A sóbarlangban vagy sókabinban végzett sóterápiát elsődlegesen légzőszervi megbetegedések, például az asztma, a hörghurut és az allergiás tünetek enyhítésére használhatjuk, de egyes bőrbetegségekre is gyógyírt jelenthet a sóterápia. Európában, kiváltképp Közép- és Kelet-Európában számos természetes sóbarlang várja a gyógyulni vágyókat, sókabinokat pedig szinte minden valamirevaló wellness központban találhatunk.

Tovább »

Szaunázzon a csodás hajkoronáért
2016
júl
18

Szaunázzon a csodás hajkoronáért

Gondolta volna, hogy az Ön testében is megvan minden, ami haja kondicionálásához szükséges? Sőt, ezeket a természetes folyamatokat a szaunakabinban kiválóan fel is lehet élénkíteni, s így szerencsére nem kell feltétlenül szintetikus készítményekhez fordulnia, ha hajápolásra kerül a sor. Az alábbiakban bemutatunk Önnek néhány tudnivalót a biztonságos és maximális hatást elérő szaunalátogatásokról.

Tovább »

Nem luxus, hanem alap
2017
ápr
12

Nem luxus, hanem alap

A finn szaunatradíció

Szinte minden finn háztartásban megtalálható legalább egy szauna. Népszokás, tradíció és a mindennapok része is egyben. Sokáig itt szültek az anyák, ma ez jelenti a kikapcsolódás és a közösségi élet helyszínét is.

Tovább »

Keressen minket bizalommal!

Kérjük jelölje be az alábbi négyzetet:

Inua szauna kft.

Radnóti 8.

H-9178 Hédervár

Magyarország

+36 30 935 8261

HU 25346691-2-08

Inua szauna üzem, bemutatóterem

Boldogasszony sor 15

H-9178 Hédervár

Magyarország

+36 30 935 6394

HU 25346691-2-08